Recommended
More Related Content
More from tudostanar
More from tudostanar (20)
Szabó Roland: Az emelt szintű magyar írásbeli érettségi értékeléséről
- 2. Az értékelés módszertanáról általában • Kultúraközpontú műveltségkép kérdése • A tudás alkalmazásának készsége • Magyar iskolarendszer – magas lexikális tudásszint • Az új helyzetekben a tudás alkalmazása • Vizsgahelyzet mint megméreHetés • A tudás komplex fogalma • Az eredmények fejlesztő értékelése
- 3. Az értékelés módszertanáról általában Scriven értékelési modellje • diagnoszRkus [helyzeNeltáró] • formaUv [a tanulási folyamatot fejlesztő-formáló] • szummaUv [lezáró-minősítő] értékelést • A három funkció egységben kezelésének fontossága • Mit értékel az éreHségi vizsga?
- 4. Az értékelés módszertanáról általában • Elmozdulás a mai értékelés-módszertani kultúrában • [jó osztályzat – poziUv visszajelzés, rossz osztályzat – negaUv visszajelzés] – Elavult stratégia? • Pygmalion-effektus • Az éreHségi osztályzatban megadoH értékelése formális • Az új szemléletet hordozó, több szempontú értékelési rendszer alkalmazása
- 5. Az értékelés módszertanáról általában • Kiemelt szempont a formaUv értékelés és annak tudatos alkalmazása • A tudás minőségi fejlesztésésnek kérdése az értékelés nézőpontjából • Az ismeretek jól alkalmazható beépülése a fogalmi hálóba az opZmális képességfejlesztésen alapszik • megtanítás – fejlesztés keHősségén alapuló értékelés
- 6. Az értékelés módszertanáról általában • Az emelt szintű írásbeli értékelése csupán egy folyamat vége • Komplex értékelési módszer • Felkészítőtanári értékelési stratégiák módosulása • Elmozdulás a formaUv értékelési stratégiák alkalmazása felé
- 8. Kiindulópontok és támpontok • A kategóriák az értékelés szempontjából fokozoH szubjekZvitásra ad(hat)nak okot • A tananyag meghatározásának lezáratlan volta további zavaró tényező • Tág tere van a tanári autonómiának a feldolgozandó tananyag kiválasztásakor (+) • Bizonytalansági tényező is, ami negaUvan hat a tantárgy preszUzsére (–)
- 9. A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) • A vizsgarész a teljes írásbeli vizsgán összesen megszerezhető pontok 45%-át képezi • Az iH megszerezhető vizsgapontok aránya 40%-ról 45 % százalékra módosult • A követelményrendszer a szövegértési készség beemelésével módosult • Nem csupán a tárgyi-lexikai tudás, hanem szövegértési kompetenciák mérése és értekelése is
- 10. A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) KözzéteH mintafeladatsorok hiányosságai • Mindegyik hasonló Upusú, prózai formájú szöveg – tanulmány, esszé, cikk és interjú – köré épíZ a szövegértésre vonatkozó kérdéseit • Ezzel szemben a követelményrendszerben szövegUpusként lírai és drámai, tehát szépirodalmi szövegek is szerepelnek • Nincs támpont a szépirodalmi részletekre vonatkozó szövegértési kérdésUpusokról és azok értékeléséről sem
- 12. A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) • Tartalmaz nem pusztán a tárgyi tudást mérő miniesszé Upusú feladatokat • A régi Upusú vizsgarészben megszerezhető összes pont jelentős százaléka a tárgyi tudás meglétét és annak alkalmazni tudását mérte • Az új Upusú vizsgarészben ez az arány hozzávetőlegesen 50 %-ra látszik módosulni • A feladahpusok pontozási-értékelési módszertana is poziUv értelemben veH elmozdulást mutat
- 16. A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017 előd) • A két értékelési szempontrendszer az értékelendő területek / kompetenciák [tartalom, szövegszerkezet, sUlus, nyelvhelyesség] kérdésében megegyeznek • Nem egyértelműsíZ az adható pontszám képességek szerinZ megoszlását • A szempontrendszer a legjelentősebb értékelési kérdéssel nem számol: Ha az egyes kompetenciák nem kerülnek azonos tartományba, akkor az összpontszám milyen egységes szempontrendszer szerint dönthető el?
- 18. A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017-től) • A maximálisan megszerezhető pontszámot arányosan megosztja 50-50 %-ban tartalmi és szerkezeZ-sZláris-nyelvi egységekre • Ez az értékelés objekUvebb képet ad a vizsgázó számára, hiszen az értékelt dolgozatok kapcsán több olyan felmerülő kérdésre választ ad, amit a régi Upusú értékelési szempontrendszer nem teH meg • Ugyanez a változás figyelhető meg a reflektálási szövegalkotásnál is
- 19. A helyesírás értékelési szempontjairól • MegváltozoH a megtartható és elveszíthető vizsgapontok szempontjából • 2017 előH a maximálisan megszerezhető 100 pontból 15 pont veszíthető a felgyülemleH helyesírási hibák miaH, és további 3 pont a rendezetlen íráskép miaH • Ez az összepontszám akár 17 %-nak elvesztését is kilátásba helyezte
- 20. A helyesírás értékelési szempontjairól • A feladatokra adható maximális 90 pont melleH hangsúlyozoHan jelen van még további 10 pont • 8 pont a helyesírással és további 2 pont a rendezeH írásképpel szerezhető [megtartható?] • Az összpontszámból 11.1 % veszíthető • A helyesírási hibákkal kevesebb pont veszíthető az új Upusú éredségiben