Tanítási-tanulási folyamat értelmezése, informális tanulás, tanulási kultúra
A hálózatelmélet oktatási alkamazása: konnektivizmus. A hálózati munka
1. A hálózatelmélet oktatási
alkamazása: konnektivizmus.
A hálózati munka
Ollé János
ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
ANDM-127, ANDM-127L
Információtudomány és média a 21. század elején
2013. május 8.
2. Konnektivizmus
• a hálózatelméletek oktatási alkalmazása
• George Siemens és Stephen Downes (2005)
• új tanuláselmélet vagy új oktatásmódszertan?
• konnektivizmus és MOOC (massive open online course)
• konnektivizmus és álkonnektivizmus - a divat torzító hatása
• tudásszociológiai esettanulmány kiváló alanya
osztalyterem.hu/
tanarurkerem.hu/
pedagogia-online.hu/pedonline01
https://www.facebook.com/groups/konnekt2012
KONNEKT 2012
3. Hálózatelmélet és tanulás
• a résztvevők skálafüggetlen hálózata
• kapcsolódás = információáramlási kapcsolat
• informális, horizontális információcsere dominanciája
• sokoldalú elektronikus eszközhasználat
• közös tudásalkotás az egyéni ismeretek megosztása alapján
• a hálózat szervezi az összefüggést, rendszerzést és
érvényesítést is
• a tanulás nem hivatalos tudásfogyasztás, hanem aktív
tudásalkotás
4. Konnektivizmus és oktatási kultúra
• a tudásáramlás és a tudáskoncentrálás fontosabb szerepet
kap a folyamatban, mint a cél szerinti oktatási tartalom
• a tudás:
• nem a tartalom reprodukálhatósága,
• nem a tartalom alkalmazhatósága,
• a tartalomelemek hálózatának ismerete,
• a hálózatba szervezett ismeretek,
• hálózatalakulás folyamata
• az extrém sok információ okozta káosz döntésekhez,
értékeléshez, választáshoz vezet
5. Eszköztár és dinamika
• tematikus hetek, epochális szerkezet, gyors ritmus
• átlátható, nyílt információáramlás és kommunikáció
• közösségi tartalomproduktivitása:
• blog - benyomások, tapasztalat, változás, összegzés
• podcast - videóblog, tartalomközlés
• twitter - impulzivitás és gyors reflexió, megosztás
• térkép - tudáshierarchia formálódás
• dokumentum - produktivitás összegzése - közös munka
KONNEKT 2012
6. Folyamat és tanulásszervezés
• a konnektivizmus nem önálló tanuláselmélet
• a konnektivizmus önálló oktatásmódszertan, amelynek
tanulásszervezési alapja a hálózati munka
• a tanulásszervezési (oktatási) folyamat jellemzői
• facilitátori tanári szerep - nem asszimetrikus
komplementer (!)
• zárt oktatással csaknem összegegyeztethetetlen
• extra (extrém?) magas motiváció és résztvevői
teljesítmény - nincs szervezési felső hatás
7. Hálózatelmélet és tanulás
• központosított hálózat, kevés gyenge kapcsolattal:
• vertikális ismeretszervezés
• minimális egymás közötti tudásmegosztás
• gyenge kapcsolatokra építő hálózat:
• fokozott horizontális ismeretátadás
• sokoldalú és kölcsönös egymás közötti
ismeretmegosztás
• szubjektív ismeretőrzés, sokféle transzfer
8. Tanári szerep a konnektivista tanulási
folyamatban
• felvázolja a curriculum, vagy sillabusz jellegű tantervet
• biztosítja a kreatív környezetet
• facilitátorként biztosítja a csoport működését
• konstruktív alkotó közeget teremt
• részesévé válik a folyamatnak, partnerként is megjelenik,
összegez
• kiemelkedő aktivitással kommunikál
• összeegyeztethető a hagyományos és megváltozott tanári
szerep?
9. A konnektivizmus kritikája:
Oktatásmódszertan?
• lehet-e a jó gyakorlatból didaktikai modell?
• a didaktikai modellek általános érvényűek, akár a
tanuláselméletek
• a konnektivizmusnak nagyon határozott korlátai
vannak (pl. életkor, belépési motiváció, stb.)
• árnyékolt megfigyelés - (a sötét oldal):
• az újszerűség eufóriája
• a módszertant is tanulni kell
• tartalommal töltött web2
• mikor lehetséges elegendő objektív megfigyelés?
10. A konnektivizmus kritikája:
Motiváció?
• önszabályozás, facilitátor, közösség
• a motiváció kialakítása? folyamaton belüli szabályozása?
• a közepesen vagy gyengén motiváltak:
• értékeléshez igazodó tanulásuk kudarc lehet
• a facilitátor értékelő ereje a hagyományoshoz képest
gyengébb - behozhatatlan hátrány
• a facilitátor nem tud a hagyományos tartalom-tevékenység
modellben motiválni (kötött tartalom és tevékenység)
11. A konnektivizmus kritikája:
Differenciálás?
• az egyéni különbségek figyelembevételének szemléletmódja
• konnektivista oktatásmódszertan:
• kommunikáció és eszközhasználat - a folyamatban való
részvétel alapeleme, nem differenciálható
• szociális esélyegyenlőtlenséghez hasonlóan
különbségeket termel?
• differenciált csoportmunkához képest fontos pozitívumok:
• maradandóság, reprodukálhatóság, kooperativitás új
szintje
12. A konnektivizmus kritikája:
Értékelés?
• diagnosztikus értékelés:
• szelekció vagy előismeretek összegzése?
• a facilitátor hogyan használja fel a diagnosztikus
értékelés eredményeit a folyamatszabályozásban?
• a formatív értékelés
• a konnektivizmus permanens formatív értékelés a
tapasztalt résztvevőknek
• a szummatív értékelés:
• a minősítő funkciójának hiánya egy ideális
• de sajnos csak tanulási tapasztalatoktól mentes
közegben
13. Lehetőségek és korlátok
• felnőttképzés, nyílt oktatás, MOOC, önképzőkörök
• a digitális nemzedékre várás csapdája
• rutinszerűbb impulzív eszközhasználat nem tűri meg
az oktatási folyamat semmilyen műfaját
• a felnőtté vált digitális nemzedék, akit elkerült a külső
motivációt erősítő közoktatás?
• olyan felnőtt tanulócsoport, ahol a külső motiváció minden
hátránya mellőzhető, vagy legyőzhető?
14. Látszatkonnektivizmus - effektusok
• web2 eszközhasználat + csoport =/= konnektivizmus!
• a skálafüggetlenség látszata
• nagyon kis csoport - áttekinthető (skálázható) folyamat
• egyénenként szélsőségesen eltérő aktivitás
• a reflexió értelmező műfaja a produktív helyett
• információáramoltatás eltérései:
• twitter - változó (redundáns) tartalom, minimális
reflektivitás
• közösség - elhanyagolható külső forrásfelhalmozás
• blog - impulzív és összegző bejegyzés eltérése és távolsága
kicsi, kevés produktív reflexió
• dokumentum - gigantikus közös jegyzet vagy új közös tudás?
KONNEKT 2012
15. Hálózati munka és információáramlás
• egyéni munka
• páros munka
• csoportmunka
• frontális munka
• egyéni munka
• páros munka
• csoportmunka
• hálózati munka
• frontális munka
• a hálózati munka jelentősen különbözik az online eszközökkel
támogatott csoportmunkától:
• a szerepek meghatározása, a tanár szerepe
• a folyamat menedzselése és átláthatósága érdekében
szervezett kisméretű csoportok,
• a tanulási folyamat produktumainak a korábbi eredményekhez
viszonyított helyzete
17. Ollé János
ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
ANDM-127, ANDM-127L
Információtudomány és média a 21. század elején
2013. május 8.
prezentáció: slideshare.net/ollejanos
podcast: youtube.com/user/ollejanospodcast
blog.ollejanos.hu
informaciotudomany-2013.blogspot.hu/
twitter: #andm127