Johannes Amos Comenius élete és munkássága. The life and philosophy of Johannes Amos Comenius.

1. Készítette: Göntér Kata

2. ▪ 1592. március 28-án született Morvaországban, Nivnicében
▪ Szülei uradalmi cselédek, apja elkötelezett és oszlopos tagja a cseh testvérek
szektájának
▪ Elemi ismereteit a cseh testvérek közösségének iskolájában szerezte
▪ Később Prerovban tanult egy gimnáziumban
▪ Herborni akadémián és a heidelbergi egyetemen folytatta felsőfokú teológiai
tanulmányait
▪ 1614-ben egyetemi évei után tért vissza Prerovba, ahol pappá szentelték és emelett
a városi gimnáziumban is tanított
▪ Később Fulnekbe költözött családjával, ahol szintén tanított és lelkészként is
tevékenykedett
▪ A harmincéves háború utáni sorscsapások: elvesztette családját, feldúlták
otthonát, menekülnie kelett
▪ A katolicizmust államvallássá tették, szétszórták a cseh testvérek közösségeit

3. ▪ A cseh testvérek egy részével a lengyelországi Leszno (Lissa)
városába menekült, itt szintén lelkészként és tanítóként is
tevékenykedett
▪ 1641-ben Londonba, majd Svédországba hívták, hogy segítsen az
oktatásügy megreformálásában
▪ Később Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszonytól kapott
hívólevelet Sárospatakra, melyben kéri, hogy vegyen részt a
kollégium újjászervezésében
▪ Ezután visszatért Lesznóba, majd innen Hamburgba, később pedig
Amszterdamba költözött
▪ Amszterdamban érte a halál 1670. november 17-én

4. ▪ Munkásságára (pedagógiai programjára) sokan voltak hatással: a
cseh testvérek közössége, Johann Heinrich Alstedt, Francis Bacon
▪ Enciklopédikus törekvéseknek is nagy visszhangja volt a
gondolkodásában
▪ Alapvető fogalmak egymáshoz való kapcsolódásának rendszere =
A „tudományok tudománya” a pánszófia
▪ Pánszófikus törekvéseit saját hittestvéreinek egy hányada nem nézte
jó szemmel, mivel a „mindentudás” képessége szerintük csakis Isten
képessége lehet (egyházi zsinat)
▪ Sárospataki célja: korszerű ismereteket is nyújtó magas szintű
papképző intézménnyé szervezni a kollégiumot
▪ Hétosztályos pánszófikus iskolatervezetét gyakorlatba
átülteti (VIA) (ez nagyrészt meg is valósult)

5. ▪ A világ útvesztője és a szív paradicsoma (1623) – a klasszikus cseh
nyelvű próza első nagy alkotása
▪ Didactica Magna (Nagy oktatástan) 1657 – latin kiadás
▪ Előcsarnok (Vestibulum)
▪ A nyelvek kitárt arany kapuja (Janua linguarum aurea reserata)
▪ A fogadóterem (Atrium)
▪ A világ égető problémáinak megoldása (De rerum humanarum
emendatione) – a helyes út feltárása, hozzáértő testületi irányítás
▪ Opera Didacta Omnia – műveinek gyűjteményes kiadása
▪ Egyetemes Tanácskozás (De rerum humanarum emendatione
consultatio chatolica)
▪ Ezen műnek hét könyve közül kettő foglalkozik
pedagógiai kérdésekkel: Pansophia és a Pampaedia
▪ Az iskola, mint színjáték (Schola Ludus)
▪ Orbis sensualium pictus (A látható világ)

6. ▪ Didaktikai és metodikai alapelvei
▪ Szemléletesség
▪ Tudatosság
▪ Rendszeresség
▪ Következetesség
▪ Tananyag koncentrikus bővítésének elve
▪ Ezen elvek gyakorlati alkalmazása:
▪ Egyszerű Összetett
▪ Konkrét Elvont
▪ Tény Következtetés
▪ Könnyű Nehéz
▪ Közeli Távoli

7. ▪ Anyaiskola (0-6 éves korig)
▪ Anyanyelven tanító iskola (6-12 éves korig)
▪ Gimnázium (Schola Latina, 12-18 éves korig)
▪ Akadémia (18-24 éves korig)
▪ Ő írta le elsőként részletesen az osztály- és tanórarendszert
▪ Iskolai időbeosztás
▪ Ősztől tavaszig
▪ Együttes munka
▪ Egyórás foglalkozások

8. ▪A hét osztály:
▪Vestibuláris osztály
▪Januális osztály
▪Atriális osztály
▪Bölcsészeti osztály
▪Logikai osztály
▪Politikai osztály
▪Teológiai osztály
▪Megállapította az iskola feladatait, munkáját és tennivalóit
▪Tanulók: személyes tapasztalatszerzés; tanítók: tervszerű
irányítás

9. ▪ A nevelésre mindenkinek egyformán szüksége van
▪ Szülők felelőssége a gyermeknevelésben hangsúlyos
(édesanya+gyermek kapcsolatának zavartalansága)
▪ Képzett tanítók korai szerepe (tárgyi tudású, mély erkölcsösségű)
▪ „Isten képmásai, tiszták, ártatlanok, mert hiszen az eredendő bűnön
kívül más bűnnel még be nem szennyezték magukat.”
▪ Vallásos nevelés, erkölcsi erények fejlesztése, kétkezi munka
megbecsülése, élet-halál ismerete
▪ Testi fenyítés csak kisgyermekkorban engedélyezett
▪ A gyermek érzékszerveinek és értelmének fejlesztése,
ÖNTEVÉKENYSÉG
▪ Szomszédok gyerekeit összegyűjteni 4-6 éves korig = óvoda előképe

10. ▪ Pansophia = Egyetemes Bölcsesség (III. Kötet)
▪ Nemcsak a világ dolgainak leírása, hanem a köztük lévő összefüggések
bemutatása
▪ Az ember harmóniája önmagával, a természettel és a társadalommal (ezért kell
tanulni)
▪ Pampaedia = Általános képzés (IV. Kötet)
▪ Az emberi értelem művelése
▪ Kidolgozott nevelési-képzési rendszer, amely egyszerre szolgálja az egyén és a
társadalom fejlődését
▪ Siker = minden ember részt vesz az általános képzésben
▪ Demokratikus nevelési felfogás: minden ember tudjon minden szükséges
ismeretet és ezeknek összefüggéseit
▪ Pánszófikus iskolarendszer, jó könyvek, alkalmas és képzett nevelők, tanítási
módszerek
▪ Gyermek meghatározása (6-12 éves korig): „A gyermekek zsenge emberek,
azoknak jövendő utódai,akikből most a világ áll.”

12. ▪ Bollók János (Ford.): Bibliotheca Comeniana IV.: Comenius
Pampaedia. Magyar Comenius Társaság, Sárospatak 1992.
▪ Földy Ferenc: Bibliotheca Comeniana III., Comenius és
Magyarország. Magyar Comenius Társaság, Sárospatak, 1990.
▪ Johannes Amos Comenius: A látható világ. Magyar Helikon, Budapest,
1959.
▪ Johannes Amos Comenius: Didactica Magna. Seneca Kiadó,
Budapest, 1992.
▪ Magyarné Sztankovics Ilona: Neveléstörténet. Comenius Bt. Pécs,
1999.
▪ Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1994.
▪ Németh András – Mészáros István – Pukánszky Béla: Neveléstörténet.
Osiris Kiadó, Budapest, 2006.